A sógorom nagyon szereti a kerti törpéket. Volt egy időszak, amikor mindig, mindenkitől törpét kért, és bárkinek törpét ajándékozott. Így fordult elő, hogy pár évvel ezelőtt mi is kaptunk tőle, egy kb. 50 centi magas szakállas, fűnyírós törpicseket. Bár én nem vagyok fanatikus törpe rajongó, ha már volt ez az egy példány, beállítottam egy frissen ültetett növényke mellé, hadd érezze a törődést. Jól el is voltak kettecskén, a virág szépen növögetett, a törpe meg állt rendületlenül, többször a frászt hozva a kertben gyanútlanul sétálgató macsekokra. Bár télre mindig beköltöztettem a törpét, szegénynek az idő során jócskán megkopott hajdani fénye. Végül idén tavasszal úgy döntöttem jobb sorsa érdemes szegény, és alapos felújításnak vetettem alá. Az eredeti állapotról, amilyen akkor volt, mikor megkaptuk sajnos nincsen képen, de egy olyat, ami most a felújítás előtt készült, felteszek ide.
Szegénynek a sapija, a pulcsija, és a pofija is annyira megkopott, hogy a színeket alig lehetett már látni. Alaposan megmostam a törpöt, a fűnyírás során rátapadt fűszálakat egy régi fogkefével súroltam le a nehezen elérhető helyekről. Ezután már csak a festés volt hátra. Ehhez akrilfestéket használtam, majd a tartósság érdekében az egészet két rétegben átkentem vízálló, kimondottan kültérre való lakkal. Sajnos a lakk kicsit mézsárga árnyalatot adott a színeknek, ami főleg a szép hófehér szakállán látszik meg. Ilyen lett:
Végül visszaállítottam őrségbe régi helyére, amit már megszokhatott, így remélem még hosszú ideig fogja őrizni a virágaimat, és még sokáig hozza a frászt csóri macsekjaimra….
Kommentek