Lány a faluból

Mindig éreztem, hogy nem vagyok teljesen normális. Az állatok iránti szeretetem mindig is hatalmas volt, és igyekeztem szándékosan soha nem bántani egyetlen állatot sem. (Na jó gyerekként nyírtam ki pókot, hangyát, cserebogarat, de igazán nem a rossz szándék vezérelt, csupán a gyermeki kíváncsiságom.) A halott állatok látványa a mai napig kikészít, és minden lényt, legyen… Tovább »

Ezer év is eltelt talán mióta utoljára írtam, vagy ha annyi éppen nem is, mindenképpen hosszú idő. Viszont tétlenkedni abszolút nem volt időm, mégsincsen semmi, de semmi érdemleges mutogatni való, ami ide kerülhetne fényképek formájában a blogra. Az időm nagy részét ugyanis a kerti termések betakarításával és elraktározásával töltöttem, ami amellett, hogy időigényes, fárasztó munka… Tovább »